A stratégiailag fontos grönlandi sziget körüli konfliktus drámaian elmérgesedett a múlt hétvégén. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy február elsejétől kezdetben 10 százalékos importvámot vet ki nyolc európai országból származó árukra. Az intézkedés Dániát, Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Hollandiát, Finnországot, Svédországot és Norvégiát érinti. Trump kijelentette, hogy ezek az adók júniusban 25 százalékra emelkednek, és addig maradnak érvényben, amíg meg nem születik a megállapodás Grönland teljes megvásárlásáról az Egyesült Államok által.
A büntetővámok hátterében az áll, hogy az európai partnerek elutasították Trump átvételi terveit. Az érintett nemzetek nemrég kis csapatkontingenseket küldtek Grönlandra a „Arctic Endurance” nevű katonai gyakorlat keretében, amit Trump provokációnak tekintett. Szombaton Nuukban, Grönland fővárosában, valamint Koppenhágában több ezer ember tüntetett „Grönland nem eladó” jelszóval. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök hangsúlyozta az önrendelkezés jogát, és elutasított minden bekebelezési törekvést.
Az európai reakció határozott volt. Lisa Nandy brit kulturális miniszter „nem tárgyalhatónak” minősítette az Egyesült Királyság álláspontját, és hangsúlyozta, hogy Grönland jövője kizárólag a lakosok és Dánia döntésén múlik. Emmanuel Macron francia elnök elfogadhatatlan megfélemlítési kísérletként utasította el a fenyegetéseket. Az Európai Bizottság is teljes szolidaritást ígért Dániának, és bejelentette, hogy összehangolt választ ad a fenyegető kereskedelmi akadályra. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai elnök lépései veszélyeztethetik a transzatlanti szövetséget és a NATO integritását.
