Nagyjából 450 millió lakossal és jelentős gazdasági teljesítménnyel rendelkezik az Európai Unió, mégis szerkezeti függésben van az Egyesült Államoktól. Központi területeken, mint a védelem, a pénzügyek és a digitális infrastruktúra, az USA jelentős befolyással bír. Például az európai védelmi képesség az felderítés és az atom-elrettentés terén jelenleg szinte elképzelhetetlen amerikai támogatás nélkül. A digitális térben is amerikai vállalatok dominálnak a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia értékláncában, ami Európát elsősorban fogyasztói szerepre kényszeríti.
Párhuzamosan közgazdászok, mint David McWilliams, elemzik a pénz alapvető fontosságát az emberi civilizáció számára. A „Money” című művében a pénzt nem csupán csereszabályozó eszközként írja leírja, hanem szociális katalizátorként is, ami formálhatja a társadalmakat, vagy instabilitás esetén összeomláshoz vezethet. Ezt a történelmi nézőpontot az eurókészpénz bevezetésének visszatekintése egészíti ki, ami a 2001-ben kiadott ún. „Starterkitekkel” történelmi váltást jelentett az európai valutaarchitektúrában.
Németország számára vegyes kép rajzolódik ki. Miközben amerikai közgazdászok, mint Kenneth Rogoff, gazdasági hanyatlásra figyelmeztetnek, és reformokat követelnek a bürokrácia és az energiaárak terén, a német ipar alapvető teljesítőképességét továbbra is stabilnak értékelik. Mindazonáltal az észak-amerikai blokkosodás és a technológiai függőségek növelik a nyomást az európai politikára, hogy fejlesszen ki egy önálló stratégiai autonómiát.